2013

Székelyderzs

A falu neve írott formában először az 1334-es pápai tizedjegyzékben szerepel „de Ers” néven. 1525-ben már Ders néven említik, míg 1760-ban már a Székely Derzs elnevezést használják.

Unitárius vártemploma az egyetlen olyan romániai magyar műemlék, amely az UNESCO világörökség része. Három egységből áll: torony, várkerítés és templom.

A várfalhoz képest a torony ferde elhelyezkedéséből feltételezhető volt, hogy egykor egy görbe alaprajzú védőfal vehette körbe a templomot. Ennek valóságát a későbbiekben régészeti kutatás is igazolta. A torony magassága ma 38 méter. Az egykori kapubástyát 1866-ban 10 méterrel magasították és a szászdályai torony mintájára átépítették. A Petky János által 1607-ben öntetett nagyharang mellé a feljegyzések szerint 1674-ben az egyházközség egy kisharangot öntetett, amelyet az I. világháborúban hadicélokra elkoboztak. A jelenlegi kisharangot 1923-ban közadakozásból öntette az egyházközség.

A várfal belső oldalán egykor körfolyósó (gyilokjáró) futott körbe, amelyeken közlekedve védeni lehetett az erődöt a támadókkal szemben. Ezeket a XVIII. században átépítették a most látható félfedél formára, amelynek megépítése után az egyházközség tagjai ide helyezhették ingóságaikat (kelengyésláda, szerszámok), a beköltöztetett hombárokban, szuszékokban pedig gabonakészletüket tarthatták. A bástyákat szalonna és füstölt hús tárolására kezdték használni. E több mint kétszáz éves hagyományt az egyházközség tagjai ma is élő örökségként őrzik. Élő hagyományként, a köréje épülő szokásrenddel a világon egyedülálló látványosság.

A templom építése különböző időszakokban történt: a szentély részét (ahol az orgona van) az 1200-as években, a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. A templom tetején látható védelmi emelet a lőrésekkel és a szuroköntőkkel, Basta 1605-ös Erdély-dúlása után épült Petky János erdélyi kancellár költségén.

A szentély boltozatát faragott kövek díszítik, amelyek ábrázolásai között látható a székelység címere, egy címerpajzsban korai eke-ábrázolás és a Petky család címere is.

A templom déli falrészét három falkép borítja.  A bejárattól jobbra az első kép Pál apostol megtérését ábrázolja. A damaszkuszi úton történt eseményt, az utána következő néhány napot és a megkeresztelkedést egyetlen képbe sűríti az alkotómester. A szakállas arcban valószínű, hogy a készítőmester önarcképét tisztelhetjük. A kísérő katona zászlójának latin nyelvű feliratából az derül ki, hogy a falkép 1419-ben készült. A második képen Szent Mihály arkangyalnak egész alakos ábrázolását lehet megtekinteni. Kezében serpenyős mérleget tart, amelynek felső serpenyőjében ördögöket, az alsóban egy imádkozó nőt lehet látni. A déli falrész harmadik képe töredék, amely három alakot ábrázol, akik fejükön püspöksüveget viselnek, kezükben püspökbotot tartanak.

A templom északi falrészét teljes egészében a Szent László legenda uralja. A 2008-ban végzett feltárásnak köszönhetően kiegészült a falképciklus a kivonulást ábrázoló jelenettel, így székelyderzsi a Kárpát-medence egyetlen, teljes egészében látható legenda-ábrázolása. A nagyváradi várból a kunok ellen induló királyt és seregét megáldja a püspök. Ezt követi az ütközet, majd a kun üldözése, a birkózás, a lefejezés és a legvégén a pihenési jelenet. A gótikus hálóboltozat gyámkövei helyenként beépülnek a falképszőnyegbe, de összességében nem tudják megtörni sem azt az erőt, amely a falképből árad, sem azt az esztétikai élményt, amelyben a magas szintű ábrázolás részesít.

A várfal és a torony teljes felújítása 2012-2013-ban készült el. 

A hajó falképeit 2015-ben restaurálták.

2016-os rehabilitáció képekben: