kelnek

A falu alacsony dombvidéken, Erdély délnyugati részén található, a környék szőlősei és a Szebeni-havasok fogják körül. Erről is kapta a régió a német Unterwald elnevezést. Két fontosabb folyó és annak mellékfolyói szelik át. Egy ókori kereskedelmi út halad el a településtől csupán 3 km-re. Ez, a jelenlegi E15-ös országút kötötte össze Edély két nagy folyóját – a Marost és az Oltot, valamint Nagyszeben vidékét Európával. Kelnek körülbelül 14 km-re fekszik Szászsebestől, a középkori Erdély egyik legfontosabb városától.

Kelnek a szászok betelepítésének első szakaszában jött létre, a korábbi királyi földek helyén. Egy 1941-1942-ben végzett régészeti ásatás során a helység területén neolitikus település nyomait fedezték fel (körülbelül 15 lakást, egyenként 2 szobával, egy csempekollekciót és szerszámokat). Ugyanakkor a bronzkorszak és a római kor nyomaival is találkoztak (a Gemina XIII Légió bélyegével ellátott téglákkal).

A helységet 1269-ben jegyzik először az írások a Kelling  grófok családjával kapcsolatosan. A legtöbb, németek által kolonizált falvakkal szemben, ahol a középpontban a vártemplom áll, Kelnek esetében ezt a szerepet a nemesi székhely erődítménye vette át. A  váregyüttes, amely a kör alakú falból és a Donjon Toronyból áll, a XIII. század utolsó harmadában épült. A helység központjában található, egy kis kiemelkedésen, amelynek aljában a Kelnek pataka folyik. Két koncentrikus, ovális építményből áll. Az elsőn található a kaputorony, amelyet a külső résszel összekötő barbakán (árok és csapóhíd) védelmez.

Az egész építmény legfontosabb összetevője a lakótorony, amelyet a gótika időszakában építettek és amelyet a helybéliek  Siegfrid-nek is neveznek. A várudvaron az evangélikus kápolna ugyan egyházi funkciót már nem tölt be, de falai közt napjainkban történelmi és képzőművészeti kiállításokat szerveznek. A nyugati homlokzat kapuja a szászsebesi templom mintájára készült késő gótikus stílusban, építése 1540-re tehető. Figyelemre méltó szép, reneszánsz virágmintás festett karzata 1733-ból, fa szószéke és korabeli freskói. A várudvaron lévő másik épületben néprajzi gyűjtemény tekinthető meg. A vaskos, magas toronyból szép kilátás nyílik a festői környékre.

A dombon található templomot a XV. században építette a szász közösség. Az épületet 1868-1869-ben erősítették meg és változtatták stílusát neogótikusra. Sok olyan faragott elemet őrzött meg, amelyek a kezdeti fázisban készültek: két tabernákulum, a gótikus sekrestyeajtó, valamint két barokk stílusban festett pad a XVIII. század második feléből. A kelneki egyházközösség tulajdonában van egy 1867-ben készült Karl Hesse orgona, ez az egyike a bécsi orgonakészítő 130 orgonájának.  

A vártemplom látogatási programja:
A várat és a múzeumot télen naponta 10-17 óra között, illetve nyáron 9-19 óra között lehet látogatni. Az evangélikus templom a vártól kb. 300 méterre található.
A turistákat vásárlási lehetőséget felkínáló kiállító stand is várja: kézműves termékek, szórólapok, albumok, könyvek, művészeti tárgyak, ajándéktárgyak vásárolhatók.
Idegenforgalmi információkkal ellátott táblák és szórólapok segítik a könnyebb tájékozódást (román, német, angol valamint francia nyelven).
Tel.: +40/745-828 872; +40/762-465 014; fax:+40/264-594 470
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.