A település Erdély délkeleti részén található, a Küküllőmenti-dombvidéken, közel a Nagy-Küküllő és a Kis-Küküllő torkolatához. A legkeletibb települése a Küküllőmenti-dombvidék szászok által lakta településeinek, Segesvártól 20 km-re keletre található. 1161–1241 között a székelyek mellé az első szászokat is betelepítették. Az első írásos feljegyzések 1309-re vezethetők vissza. 1366-ban önrendelkezési jogot kapott.

Szintén egy tömör, kompakt település, a történelmi területi elrendezését/parcellázását jól megőrizte. A helység központjában, egy tágas, trapézszerű felületen van a Nagytér, ide csoportosították a legfontosabb közszolgáltatásokat, úgymint: községháza, rendőrség, könyvtár, postahivatal. Ugyanitt vannak a kereskedelmi és közellátási üzletek, a gyógyszertár, az orvosi rendelő, az óvoda, az általános iskola, az állategészségűgyi rendelő és a művelődési ház is. Etnikai besorolások alapjén a falut a régebbi időkben negyedekre osztották, létezett tehát szász, román, székely, valamint cigány negyed is.

A Nagytér legfontosabb építménye az evangélikus vártemplom, amelyre a környező domboldalakról nagyszerű rálátás nyílik.

A szászkézdi evangélikus templom a prototípusa több erdélyi erődtemplomnak és  annak az építőművészeti szemléletnek, amelyben összhangba kerül a vallási és a védelmi feladat. Templomaik építésekor a szászok Miklóstelkén, Tábláson és Buzdon használták a szászkézdi modellt, de ugyanakkor, mint erődítményforma a Küküllőmenti-dombvidék keleti területén több tíz templom – így a székelyderzsi – kialakítására is hatással volt.

A jelenlegi templomot, elkészülte után Szent Istvánnak ajánlották fel, felépítése 1493–1525 között tartott.     

A templom  egy XIII. századi háromhajós románkori bazilika alapjaira épül. Ezt 1493-al kezdve későgót csarnoktemplommá alakítják át. A szentély külsõ falán - mennyezetmagasságban - csonka felirat maradt ránk.: „Ihesus Vrist...1496...” , ami a szentély gótikus átalakításának befejezését jelentheti. Barokk oltára, szószéke és szenteltvíztartója a XVIII. századból való. A  segesvári óratoronyhoz hasonlóan fedett jelenlegi harangtorony a XVII. században épült,  sisakja 1830-ban nyerte el a ma látható formáját.

A XV-XVI. század között épült százkézdi vár a település melletti hegyen áll, körülbelül 400 méterre a falutól, nyugati-északnyugati irányban. A vár az I. világháború előtt még állt, állagának megőrzésére 1945-ig vigyáztak a szászok. Jelenleg a falak egy buja növényzetű romos teret öveznek. A várat a faluból lehet megközelíteni, déli-délkeleti irányból. Van egy odavezető út is, amelyik 150 méterre közelíti meg a vár kapuját.

A vártemplom látogatási programja:
Kapcsolattartó: Ziegler Katharina
Tel.: +40/744-179 039
Belépő: 4 RON/felnőtt, 2 RON/gyermek

Nyitvatartás: májustól novemberig naponta 14-16 órák között. A vártemplom kedden zárva tart. November és április között előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

ADEPT Turisztikai Információs Iroda: Nyitvatartás: májustól októberig naponta 9-18 óra között, valamint novembertől áprilisig naponta 9:00-16:30 óra között.
Címe: Szászkézd, Fő utca 166. szám, közvetlenül a templom mellett található.
Tel.: +40/265-711 635,
email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,
Internet: www.adeptfoundation.org
Elszállásolás: a faluban és  a környéken vannak lehetőségek.